lunes, 17 de octubre de 2022

WITCHER

 


Origen: Hungría, Szombathely

Formados: 2010

Estilo: Black atmosférico

Temática:?

Enlaces: BandcampfacebookinstagramspotifytwitterWitcher vk y youtube

Miembros:

  • Karola Gere Teclados
  • Roland Neubauer Batería programada, guitarra y voces
Discografía:

  • Úttalan utakon Demo 2010  
  • Boszorkánytánc Demo 2011  
  • Néma gyász EP 2012
  • Hőseinkért... Split 2012  
  • Keresztúton / Földek Split 2012  
  • Csendes Domb CD 2015  
  • A gyertyák csonkig égnek CD 2019
  • Summernight Melancholy EP 2021  
  • Lélekharang CD 2022
  • Boszork​á​nyszimf​ó​ni​á​k EP 2024
LÉLEKHARANG (2022)
Tercer larga duración para este combo húngaro que se ha sacado de la manga un álbum de black metal con una sonoridad desmesurada a la hora de construir una ambientación oscura y gélida, con un apartado de teclados vs guitarras totalmente infranqueable. Un trabajo de seis temas, cuatro del los cuales, el grueso del álbum por así decirlo, rondan o superan los siete minutos y en donde el oyente, desde la intro instrumental se ve sumergido un paisaje sonoro casi que apabullante. Los temas se construyen desde secciones que en un primer momento pueden llevar a engaño debido a la primera impresión de sencillez que nos ofrecen, primera impresión que se ve superada una vez entramos de lleno en el grueso del álbum. Temas que medran desde una base de teclados, que dibujan un sonido sencillo, melódico, impregnado de una fuerte melancolía, oscuro y frío, y en donde poco a poco la intensidad de la propuesta va cobrando fuerza, llegando a su climax cuando las capas de guitarras hacen acto de aparición, logrando una simbiosis perfecta entre teclados y guitarra, ganando con ello el sonido tanto en mayor fuerza y un regusto a sonido black clásico, como una ambientación si cabe más enfatizada en todo lo que tenga que per tanto con la melancolía, como en el paganismo o la soledad, emanando del conjunto un aura de misticismo y cierta épica. La batería lograr dar coexistencia y mayor empaque a la formula, enfatizando cierto aspectos, centrados en un black más al uso, al tiempo que las voces, cuando hacen acto de presencia, optan por un tono no exento de cierta crudeza pero que se deja, de alguna manera, influir por el apartado musical más ambiental, ejerciendo eso si un punto de agresividad el resultado final del álbum. Un trabajo que logra encontrar un equilibrio en una faceta teclados vs guitarras que pocas veces se ha visto, que fluye de forma lenta o agónica, siempre conservando la esencia de un black primitivo y melancólico. (7,6).



1. Intro 01:48   instrumental
2. Hamvak - Ashes 07:44
Harcom véget ér a fényben,
Nem félem a halált,
De megrémít az élet,
Mert létezik hazugság…

Kutatlak égen-földön,
Kereslek szüntelen,
Csak egy ócska jelet kérek,
Ne engedj elvesznem…

Elindultam egy úton,
Úgy hív a messzeség,
Ha igaznak maradtam,
A félelem tépett szét…

Mélyre eltemetett,
Hol csendes a világ,
Az én életem,
Csak én álmodhatom tovább…

Hamvak tépik szerte szét,
Látom porrá lett az élet…
Eltemetni, elfeledni…
A hamvak adnak menedéket? 
3. Lélekharang - Soul Bell 10:16
Mint néma fohászt, mit magadba zársz, Úgy temetett mélyre az éj sötétje… Takarjon el, ha indulni kell, Lepelként óvjon a rögös úton… Mert indulni kell, oly messzire el, Ahol a semmi vár, mégis otthon a táj… Hol megszülettem, ott lesz keresztem, S megkondul halkan az ódon lélekharang… Az én keresztem a menedékem, Egyetlen vétkem, hogy nem reméltem… Minden álmom, ébren várom, Szélbe kiáltok, végre szabad vagyok… Harang zúgjon a keresztúton, Viharfellegek, most nem mehetek veletek… Ha útra keltem, visszatértem, Lélekharang-ének búcsúzott tőlem… Keresztfámon megpihenek, Engem hívnak most a szelek, Az ősök előtt fejet hajtok, Értem zúgjatok harangok…  
4. Csendesen - Peacefully 06:58
  Őrzöm a hitemet,
Mélyen idebent,
Belül még
ott van a fény…

Üvölt most a csend,
Egyedül elveszek,
Odakint már
meghalt a világ…

Letépett szárnyaim,
Megfagyott álmaim,
Nem hív rég
csak a messzeség…

Egy halott pillanat,
Nekem csak ez maradt,
Csendesen
végleg megpihen…

Csendesen várom azt a napot,
Hogy csendesen mindent hátra hagyok,
S csendesen a vérben megmaradok…
5. Hazatérés - Homecoming 09:20
 Oly halott kint a táj,
Mint a téli félhomály,
Úgy indulnék már,
De az óra körbejár…

Rohannék patakparton,
Szállnék hegyek felett,
A szélbe kapaszkodnék,
Hogy megkeresselek…

De minden egyes perccel,
Nehezebb elindulnom,
Mert rettegem a napot,
Mikor ott vársz rám az úton…

Mert megtalállak egyszer,
Talán ott a keresztúton,
S mint a tóba hulló könnycsepp,
Összefonódik a sorsunk…

Vérből lettem, porrá leszek,
Percek alatt úgy tűnök el,
Mint a tűzbe veszett papírlapok,
Reménytelenül, csendesen…

Szolga voltam, szabad leszek,
Együtt szállok majd a széllel,
Lecsukódik most a szemem,
Érzem végre hazatérek…
6. Moonlight Sonata Op. 27. No. 2. I. Adagio sostenuto (Ludwig van Beethoven cover) 03:24   instrumental
  39:30








No hay comentarios:

Publicar un comentario